Harsányi Juhász Ferenc Szabolcs megyében, Kemecsén 1915. január 15-én, tizenharmadik gyerekként született Juhász Ferenc, ácsmester és a nemesi családból származó Harsányi Julianna házasságából. A testvérei közül Juhász Lajos igazgató-tanár, Juhász József színész, Dr. Méreyné Juhász Margit író-költő, tanár, tudományos kutató, Juhász Júlia háztartásbeli szülőfalujában is ismertek, róluk a Helytörténeti Múzeumban emlékek találhatók. Édesapja 1920-ban bekövetkező halála után már ötévesen árvaságra jutott, s így a néhány évig tartó meleg családi otthon légköréből kikerülve, korán megtapasztalta a reménytelenséggel kezdődő és megpróbáltatásokkal kísért nehéz éveket. A rövid ideig tartó szép emlékű gyermekéveket később néhány ifjúkori versében örökítette meg. Testvére M. Juhász Margit is több versében mély szeretettel, nagy tisztelettel emlékezik édesapjukról. Diákéveit Lőrincfalván, Poroszlón, az egri ciszterek iskolájában töltötte. Nyíregyházán érettségizett 1933-ban. Ezután a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti karának magyar-német szakos hallgatója lett. Közben Salzburgban és Schwarz in Tirolban teológiai és filozófiai tanulmányokat végzett négy éven keresztül, a diplomáját azonban a pedagógia szakkal kiegészítve a budapesti egyetemen szerezte meg. 1942. január 24-én megnősült, és még ugyanabban az évben december 19-én megszületett első gyermeke. A második világháború kitörése őt is frontszolgálatra kényszeríttette, amelynek állomásai: Kremenyec, Galicia, Kalus, Máramarossziget, majd Budapest-Prága-Csepreg. Szolgált a II. Haditudósító században, majd a vezérkar VI. osztályában. Amerikai fogságba Ausztria: Ried-Senftenbach került családjával együtt. 1944-ben meg született második gyermeke, a háború befejeződése után hazatérve Budapesten bekapcsolódott a romeltakarítási munkálatokba. 1946-ban megszületett harmadik, majd 1951-ben negyedik gyermeke.
Pedagógusi pálya
Pedagógusi pályája Nyíregyházán kezdődött el a Vasvári Pál fiúgimnáziumban. Saját életének tapasztalatai arra indították, hogy minden igyekezetével támogassa a szegény sorsú, de tehetséges gyermekek tudásának minél sokoldalúbb kibontakozását. Ez a cél vezette a népi kollégiumok létrehozásában Nyíregyházán. 1947-49 között népi kollégium szervezője, a Bessenyei György fiúkollégiumban, a Rozgonyi Piroska lánykollégiumban és az Áchim L. András dolgozók kollégiumában tevékenykedett. 1950-től Budapesten a szakiskolai-, főiskolai- és egyetemi oktatásba kapcsolódott be. Szívén viselte az erkölcsi nevelés fontosságát, harcolt az erkölcsi oktatás bevezetéséért, de sajnos az akkori kultúrtárca képviselői részéről csak meg nem értést és ellenállást tapasztalt. Pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező iskolai hitoktatás eltörlésével űr támadt az ifjúság személyiség-fejlődésének gondozásában és ezen a téren nem jó irányba halad az ifjúság nevelése. Életútja szakmai karrierje, küzdelemről, sikerről, magas szakmaiságról és egész életén át tartó pedagógiai elkötelezettségéről tanúskodik.
Kronológiai bemutatás
1947-1949: Tanár, Nyíregyháza
1950-1954: Ipari Szaktanárképző, majd a Műszaki Tanárképző Főiskola Pedagógiai Tanszékének vezetője.
1954-1961: Országos Pedagógiai Intézet (1956-ban az OPI Forradalmi Bizottságának vezetőségi tagja).
1962-1970: ELTE Pedagógiai Tanszékének adjunktusa.
1965-1967. júniusáig a Pekingi Kultúrkapcsolatok Főiskolája Magyar Tanszékének szervezője és vezetője.
1970-1980: Közgazdaságtudományi Egyetem Pedagógiai Tanszékének szervezője és vezetője.
1981: Nyugállomány kezdete. Meghívás alapján Magyarországra látogató csoportoknak pedagógiai előadások tartása német nyelven. A kínai „Si King dalok” magyar nyelvre fordítása eredeti szöveg alapján, amelyet még Pekingben kezdett el 1965-ben.
Tudományos munkái
12 önálló és kb. 60 tanulmányban való részvétel hazai és külföldi szaklapokban. 1973-tól a Nemzeti Tudományos Egyesület tagja, a TIT József Attila Szabadegyetem pedagógiai előadója.
Irodalmi Fragmentumok
Ifjúkori verskísérletei 1931-1938-ig terjedően Lyahovics István barátjával együtt „Virágok a domboldalon” címmel jelentek meg. Az 1940-1944-ig terjedő időben írt versei az „Új Magyarország c. lap ünnepi számaiban kerültek publikálásra. „ Missa de verbo” c. oratóriuma német fordításban jelent meg 1937-ben. Harsányi Juhász Ferenc (2000) Keresztmetszet a korban: 1915-1997. Posztumusz verseskötet. Készült a Püski Kiadó nyomdájában, Budapesten. A korral szemben kritikáit, gondolatait, elkeseredettségét prózai írásaiban és verseiben fejezte ki, amelyek érzékeny, zárkózott lelkivilágából, hol szelíden, hol keserűen törtek fel, hogy emléket hagyjanak gyermekeinek, unokáinak, az utókornak, arról a korról, amelyben élt.
Forrás: Kemecsei Helytörténeti Krónika