Testvértelepülés

 

“A falu fölött emelkedő Szármány, ezen tündöklően fehérlő márványhegy. Ott van a hegy alján a Lázárok ódon kastélya szeszélyes bastyáival, fogrovatos falaival. Ott van a hegyoldalban a ferencesek vidor tekintetű kolostora és temploma, ott a hegytető ormán a büszkén fekvő kápolna, idább egy magaslaton Szárhegy fényes tornyú kacér egyháza, és ezek kiemelkedő festői csoportja alatt a csinos falu terül el, zöld lombok közül kikacsingató házcsoportjaival.” (Orbán Balázs)

A település Gyergyószentmiklóstól 6 kilométerre, észak felé, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik. Kialakulását a XII-XIII. századra teszik. Nevét valószínűleg a hegyről kapta, azt hívták eredetileg Szár (=tar)-hegynek.

A falu legfőbb látnivalója a Lázár-kastély, másik ékessége pedig, az épület közvetlen szomszédságában található, Ferenc-rendi kolostor. Az 1669-1752 között, a Lázár István királybíró által adományozott helyen, létesült egyházi épületegyüttes barokk stílusban készült. Ebben a kolostorban élt Kájoni János, Erdély “Pázmány Pétere”. Az épület 1875-ben nyerte el ma is látható, végleges alakját. A római katolikus plébániatemplom egy 1235 körüli, román kori templom helyén épült, 1729-ben, barokk stílusban.

Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. Az erdélyi fejedelmek is többnyire itt szálltak meg, ha a Székelyföldre jöttek. A falut többször is megtámadták és felégették a török-tatár csapatok. 1658-ban kozák-tatár sereg tört be Moldva felől. A gyergyóiak megütköztek a támadókkal és le is győzték őket. A legenda szerint a gyergyóiak közül mindössze tizenöten pusztultak el, de az ellenségből több mint ötszázan. Az elesetteket a községen alul egy halomba temették el, amit ma is Tatárdombnak hívnak. A faluban működő művésztelepet 1974-ben létesítették. Minden év augusztusában, belföldről és külföldről érkező, képzőművészek dolgoznak és találkoznak itt. Ősszel pedig népművészek gyülekeznek az alkotótáborban, és az itt készült alkotásokat valamennyien a községnek ajándékozzák.

 

A Lázár-kastély
A XVI-XVII. században, reneszánsz stílusban épült kastély a falu és a Székelyföld egyik gyöngyszeme. Itt nevelkedett a korán árvaságra jutott Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme. A kastély átalakítása Lázár István nevéhez fűződik, aki 1631 körül az épületet bástyákkal ellátott várfalakkal és várárokkal vette körül. Ebben az időben készült a homlokzat reneszánsz díszítése is. 1707-ben a labancok felégették a kastélyt, melyet Lázár Ferenc állíttatott helyre. Neki tulajdonítják a lovagterem építését is, ahol később, hosszú időn keresztül széki gyűléseket is tartottak. A épület később még kétszer leégett, a második tűzvészben (1872) állapota nagyon leromlott. Az épület restaurálási munkálatai napjainkban is folynak, végső cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon, hiszen ez az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb építménye.

A kastély homlokzati részén található emeletes kapubástya egy időben lakótoronyként is szolgált. Az épület udvarára torony boltíves bejáratán juthatunk be. A kert bal oldali fala mentén az egykori konyha, cseléd- és katonalakások, a kovácsműhely és az istálló romjai láthatók. A jobb oldali fal mellett álló emeletes épület az Asszonyok-háza, ahol a vár úrnői laktak. Az udvar közepén található kicsi épület a kastély föld alatti pincetömlöcének lejárataként szolgált. A bejárattal majdnem szemközt található a tatarozott lovagterem, ami leginkább tanácskozások  színhelye volt, de itt szállásolták el az ide érkező vendégeket is.

A kastély emeleti termében képzőművészeti kiállítás tekinthető meg.

Gyergyószárhegy honlapja